Ezazzz!

Gratulálok Christoph Waltz-nak, aki a 2013-as Oscar-gála legjobb mellékszereplőjéért járó szobrocskát viheti el!!!:)

O-ó

El is felejtettem:

Szerintetek kik nyernek OSCAR-t?

Vagy ti kiknek adnátok? 

Vagy kiknek adnátok, de szerintetek ki kapja? 

Vagy milyen filmet/színészt/egyéb jelöltetek volna még?

Régen volt, hogy is volt

Sajnos, most alig van időm összetettebb véleményeimet bepötyögni, de jelzem, hogy filmeket és sorozatokat is folyamatosan nézek és lelkesen gyűjtöm jobbnál jobb gondolataimat. Így elöljáróban annyit, hogy vasárnap  (vagy inkább hétfő) hajnalba Oscar! És most tényleg megnézem online. Ugyanis eddig sose sikerült vagy azért mert nem bírtam fennmaradni olyan sokáig vagy mert másnap korán kellett kelnem. De most már ideje volna egyet látni is, habár az Oscar-gálák egyre unalmasabbak és kiszámíthatóbbak.

A film, amit már nagyon várok, hogy megnézhessem az a Zero Dark Thirty. Van egy elképzelésem magáról a film elkészítéséről, arról hogy milyen stílusban tálalják a nézőknek a sztorit és ha tényleg olyan lesz, akkor baromira fog tetszeni. Egyébként, ha jól értesültem hasonló az Argo-akcióhoz. Mármint filmesztétikai szempontból. De remélem ez nem lesz teljesen igaz, ugyanis anno annyira látni akartam az Argo-t, mert mindenhonnan az folyt, hogy ez mennyire jó és hű meg hát. Hát, hát az volt. Konkrétan képtelen voltam végignézni azt a filmet. És lehet, hogy tényleg jó, meg tök szuper, hogy igaz történetet dolgoz fel és Ben Affleck a minden. De őszintén szólva, számomra csalódás volt. Fél óránál többet nem bírtam belőle. És még csak nem is filmmel volt problémám, úgy értem, hogy jók voltak a beállítások, a vágások,stb, de maga a koncepció, meg egyáltalán a sztori. Szóval ezt nem. Kicsit úgy érzem, hogy ezt Amerika az amerikaiaknak csinálta, hogy mindenki tudja, hogy igen, mi vagyunk a nagy és király amcsik. És ez rendben is van. Ki ne szeretné a saját népének hősködéseit nézni vagy valamit ami velük kapcsolatos és foglalkoztatja a társadalmat. De nekem, mint magyarnak, ez a fél óra is már sok volt. Sajnos, azt veszem észre magamon, hogy mostanában, ha egy olyan amerikai film jön ki, vagy olyat nézek meg, ami róluk, mint mindenben kíváló, mindenkit megmentő és mindent tudó országnak tünteti fel Ámérikát vagy valahogy mindig az Usa az erkölcsileg jó, akkor előbújik belőlem a cinizmus és csakazértse! ( egyébként nem azt mondom, hogy nem szeretem ezeket a filmeket, mert azért nagyon sok jófajta film is van ilyen téren). Elnézést azoktól, akik nem értenek egyet velem, senkit sem áll szándékomban megsérteni!

Igazából, nem akartam ennyit írni egy filmről, amit végig se néztem.

 Ja és most jut eszembe az én aranyszabályom, miszerint sose hagyunk félbe egy filmet, és most ugye megszegtem (megint) és ez számomra azért jelzésértékkel bír. Csak gondoltam, még ezt is hozzátenném a kommentárhoz. Akkor már.

Sorozat-témában, ma maratont tartottam. És akkor legyen mondjuk 2 húszperces kiválasztva:

1.) New girl

Csak ajánlani tudom! Vicces, szórakoztató, bájos, néhol keserédes, néhol hasizomalakító. Tényleg érdemes elkezdeni. Az alapkoncepció: 3 pasi lakótárs mellé beköltözik egy lány, Jess. Akit Zooey Deschannel alakít, tehát garantált a szeleburdi, sajátos nézetekkel rendelkező, kissé infantilis főszereplő. Hozzá egy morcos, egy minden lében kanál és egy csoki. Feldobja a napomat, ha csak egy részt nézek is meg belőle. Jópofa szituációk, ötletes megvalósítás. ---> Ha nem nézed, bánod!

2.) Suburgatory

Na, az első dolog, amit feltétlenül és rögvest meg kell jegyeznem, az a bárdolatlanul pocsék magyar címe. A kondom el van vetve. Ehhez nem is lehet hozzászólni. Aki ezt kitalálta, én nem tudom, hogy szült meg egy ilyen címet, de gyakorlatilag semmi köze az egészhez. Egyébként én nem is tudtam, hogy ezt kis hazánkban is adják, ugyanis HáBéO-nk az nincs:( Ez egy sztereotípiákra erősen rájátszó, kertvárosi körben zajló történet. Különc városi apa-lánya kiköltözik a szuburb "negyed"-be, ahol alapjában véve mindenki dilisnek tűnik. És kb az is. Bár ez nézőpont kérdése, hiszen aki abban a környezetben nő fel, annak az a normális. Na mindegy, a lényeg, hogy a beilleszkedés nehézségeit varázsolják elénk. Kicsi Stepford, kicsi mese, kicsi művésziesség, kicsi ez, kicsi az. De kacagtató és minden részben tanulság vonódik le (csak hogy szép magyarul legyen).

Úgy látom rám jött a szófo  helyett a betűvetési mámor. Mára ennyi! 

Szpakojno nocsi!


Sir Brian

PS: ha valamit érthetetlenül/helytelenül írtam, bocsánat. Nincs erőm átnézni most:)

Rövidtáv

Tegnap néztem meg a Django elszabadult! És áááá el vagyok ájulva, pedig nem vagyok nagy Tarantino-rajongó (kivéve a Becstelen brigantyk-at, mert azt egyszerűen  imádom). Színészek eszméletlenek, de tényleg: Samuel L. Jackson, Christoph Waltz, DiCaprio, Jamie Foxx és a többiek, szövegektől behaltam, a vér az komolytalan, a zene (főleg a gengszterrap) haláli jó, maga a központi téma az az, ami számomra felfoghatatlan, hogy egyáltalán hogyan történhettek meg  ilyen embertelen dolgok a múltban. Elszomorító.

De ezt a filmet egyszerűen akkor is látni kell!Moziban. Szélesvásznon. Eredeti vagy magyar nyelven, mert a szinkron  jó volt kivételesen. Legalábbis ezek a szövegek, amiket kitaláltak a fordítók...Hát én nem tudom, honnan szedtek egy-két szófordulatot, de zseniálisak!

Vigyetek bátran bárkit magatokkal!

Nálam A fog vitte a pálmát:)

Jó film

Milyen filmeket ajánlanátok, amit feltétlenül látni kell? És miért?

Made (Somewhere) in Hollywood

Stephen Dorff és Elle Fanning főszereplésével a Made in Hollywood magyar című film, ami eredetileg a Somewhere-re hallgatott, már két éve kijött. De én csak most néztem meg, pedig fel is írtam a kis listámra, hogy egyszer meg kell néznem. Hát most sikerült!

És sajnálom, hogy eddig vártam, mert így megfosztottam magam egy hihetetlenül jó filmtől. Sofia Coppola az egyik legtermékenyebb női egyén a filmiparban, aki nem csak színészkedik, producerkedik, ír és rendez, hanem mindezt egy igényes, elgondolkodtató formában teszi. Nekem ez az első filmje, amit láttam tőle, mint rendezőtől és el vagyok ájulva és tervezem a többi filmjét megnézni. Alapjáraton is szeretem a művészibb, de nem túldramatizált filmeket, amik nem feltétlenül happy end-del záródnak, sőt olykor nagyon nem azzal, és a Made in Hollywood minden szempontból tetszett.

A bevezető jelenet különösen megfogott, bár a jelentése főleg a film végén nyer értelmet, hiszen nem kapunk egyértelmű megoldást, csak belekukkanthatunk valami friss és új kezdetbe. Ez az újrakezdés számomra nem feltétlenül úgy jött le, mint valami, ami tényleg be fog következni. Elnézve a főszereplő Johnny sivár, üres életét, nem vagyok benne biztos, hogy képes a "sztárságán" és végülis egyfajta "kényelmén" túladni, hiába csillan meg a remény. (De ez a kérdés amúgy is ránk, nézőkre van bízva, szóval azt gondolhatok, amit csak szeretnék:)

Nem akarom elmondani a történetet, mert inkább nézzétek meg. Meg igazából, nincs is nagyon története, az első majdnem egy órában alig történik valami. Csak Johnny Marco életét követhetjük nyomon, amit már ő is nehezen visel el, de nem tesz ellene semmit. Mindene megvan: pénz, nők, kocsi. Aztán jön a kislánya. Elle Fanning feltétlen szeretete, vidámsága és üdesége némi változást hoz apja életébe, aki  csak akkor él igazán, mikor a lányával van. Ilyenkor viselkednie kell, nem hívhat call girl-öket, ráadásul kimozdul a lányával, elviszi ide-oda és jól érzik magukat. Na valahogy mégis sikerült egy kicsit a sztoriról beszélnem. Nagyjából a fő történést elmondtam. De ez nem is a cselekményről szól. Ez annál sokkal mélyebb, mint hogy másfél órában konkrét karakterfejlődést lássunk és egy komplett, kiforrt sztorit kapjunk. 

Véleményem szerint a film nem csak a "celebek" hányatott sorsát jeleníti meg, hanem a kiégést, mint össznépi problémát is. Attól még, hogy több milliós kocsival száguldozik főhősünk, attól még ugyanúgy szenved, mint bármilyen más földi halandó. Sajnos, a mai világban az életuntság általános dolog, és nagyon nehéz kijönni belőle motiváció nélkül. Valljuk be, mindenkinek vannak rosszabb életszakaszai, ezért is tud, ha nem is teljes mértékben, de azonosulni a néző a főszereplővel.

Amilyen lassú a film, olyan sok emóciót ad a közönségnek. Hiába érezzük, hogy csak ugyanazok a mozzanatok történnek egymás után, mégis annyi érzelmet kelt az emberben a mondanivalójával, hogy nem tarthatjuk unalmas filmnek.

Tetszettek a hosszú beállítások, a kézi kamerás felvételek, a színvilág, úgyhogy igazából nem is találtam kifogásolnivalót a filmben. Talán a címe.

Illetve azt nem értettem, hogy miért csak most eszmélt fel az apa, hogy van egy lánya és miért csak most kezdett változni. Hiszen nyilván a lány kicsi kora óta töltenek egymással időt, és a filmben is úgy tűnt, hogy ez egy megszokott dolog náluk (pl a korcsolyaedzés). Bár valószínűleg a löketet az adta, hogy az anyuka le akar lépni, így huzamosabb ideig voltak együtt az apja meg a lánya. Így Johnny rákényszerült, hogy önmegtartoztató létformát öltsön huzamosabb ideig, vagyis míg Cleo nála van, és mivel ez az időhossz most  számára szokatlanul hosszú volt, ezért értelemszerűen hosszabb ideig is kellett viselkednie, ami végül ráébresztette, hogy ez egy sokkal jobb és helyesebb életforma, és igenis van miért felkelni és kimozdulni abból a szobából.

Ami Cleo-t illeti, ő képviselte a felnőtt felet. Nem hisztizett, pontosan tudta mit kell és mikor tennie, mondania. Nyugodt, kedves, élettel teli természete jól ellensúlyozta az apja ürességét. Nem kérdőjelezte meg apukája egyik mozzanatát sem, tökéletesen tisztában volt a körülményekkel, azzal, hogy az anyja elhagyta, mégis mindenben a jót látta. Azt hiszem Elle túl fogja szárnyalni a nővérét, Dakota Fanning-et.

Szóval:

Film: 5
Szereplők: 5, igazából kettő főszereplő volt a többiek nem hagytak túl mély nyomot
Sztori: igazából ez nem a sztoriról szólt, úgyhogy nincs jegy
DVD: én nem venném meg, mert ez olyan egyszer-nézem-meg film, de az tényleg!




Sir Brian

Katniss és a másnapos

Először is le kell szögeznem, hogy nem vagyok pártatlan, ami a filmről alkotott véleményemet illeti. Merthogy Jennifer Lawrence az egyik kedvenc színésznőm, úgyhogy alapból is már a jó kategóriából indult a film. Egyébként mielőtt még azt gondolnátok, hogy ja persze csak az Éhezők viadala miatt az egyik kedvencem, üzenem Nektek, hogy NEM! Már a Like crazy vagy  a Winter's bone-ban is tehetségesnek tartottam.
Szerintem a generációjának egyik legnagyobb színészévé fogja kinőni magát. Sőt, már a célegyenesben van, hiszen rengeteg díjat(Golden Globe, bár kicsit az az érzésem, hogy ezt nem feltétlenül a Napos oldalban nyújtott alakításáért kapta, hanem azért mert általában véve jó színésznő és sokan szeretik! Nem félreértendő: ebben a filmben kiválóan játszik, de úgy cakkumpakk nem kifejezetten csak ezért lett ő a nyertes a legjobb komédia kategóriában) és jelölést kapott már. Egyébként az a véleményem, hogy mindezt jogosan kapja, mert baromi sokoldalú, hiteles, érezni lehet, hogy belebújik 100%-osan a karaktere bőrébe. Csak így tovább!

De beszéljünk a filmről is: az előzetes sok mindenről adott információt. Nagyjából sikerült képet alkotni már ezt látva is a film fő mondanivalójáról. Ami esetünkben egyáltalán nem volt baj, hiszen hiába tudtuk meg az irányt, a mélységét a teljes filmben láthattuk meg. 

SPOILER!

Főhősünk, Pat egy szép napon hazaérkezvén, látja feleségét, amint az megcsalja és miután egy nem túl illedelmes kérdést intéz hozzá a nő szeretője Bradley Cooper bekattan és péppé veri a fickót. Így nem is csoda, hogy beküldik a gyogyóba 8 hónapra. Mikor "szabadul" szüleivel kénytelen lakni, mert a feleségét nem láthatja, illetve Pat a fejébe vette, hogy mindennek a napos oldalát fogja nézni és visszaszerzi feleségét. Ebből a tervéből adódóan kerül aztán közelebb Tiffannyhoz.

Persze a szuburbán környezetben senki sem teljesen százas. Csoda, hát ha Bradley Cooper is bekattant? Apja is flúgos, anyja is flúgos, szomszédja is flúgos, kábé mindenki az, de ha őszintének kell lennem, márpedig az sose árt, akkor valamilyen szempontból mindegyikünknek van valami stikkje.

A szereposztást nagyon élveztem. Igaz, a másnapos sráctól kicsit féltem, hogy mit fog kihozni saját magából, mint színész. De szerencsére kellemeset csalódtam és jól hozta a film szerint bipoláris depressziós Pat szerepét. Igazából én furcsálltam, hogy mániás depresszió címszó alatt ment be a pszichiátriára és utána azért járt terápiára. Szerintem egyáltalán nem ez a betegség jellemezte, mert nem voltak nagy mélypontjai vagy hatalmas örömhullámai. Inkább a passzív-agresszivitás jellemezte. Főleg mikor kivágta az ablakon a könyvet. A mániás depressziót viszont nyugodtan átengedhetjük Tiffanynak, aki a boldogság és totális melankólia kettősségében élt. A tánctudását most hanyagolnám, de jó volt látni, hogy hiába nem volt olyan ügyes, mégis benevezett, csinált magának tánctermet, még koreográfiát is, és mindezt élvezettel tette, mert boldog lett tőle.
Aztán itt van a rengeteg mellékszereplő: Robert De Niro, Jacki Weaver, Chris Tucker. Ők mind-mind színesítették a filmet. Mindegyikük tett hozzá a film árnyaltságához, így egy különös kombinációt létrehozva.

Mert véleményem szerint ez a film keveréke drámának, vígjátéknak, romantikus filmnek. Kicsit ez, kicsit az. Az összkép számomra a vígjáték kategóriában állapodott meg, de a kategóriához adható drámai elemek többletével. Ha ez így értelmezhető. Mert benne volt a filmben az érezhető szenvedés, az egyéni kálváriák, mindenki saját baja, de úgy általánosságban nézve nekem mégis inkább komédiának hatott. 

Ja, igen Julia Stiles-nak különösen örültem, mert már azt se tudom mi lett vele a 10 dolog, amit utálok benned óta.

Szóval, nagyjából ennyi, amit el szerettem volna mondani! Nyugodtan véleményezzetek!

Film: 5
Szereplők: 5
Sztori: 5,
Mozi/DVD: határozottan ne várjatok a DVD-re, hanem adjatok ki pénzt érte és uzsgyi a moziba! Megéri!





Sir Brian

Hírérték

Vasárnap Napos oldalról írok. Most láttam, baromira tetszett, csak most nincs rá időm! Vasárnap!

Sir Brian

Infantilis Holmes

A Sherlock és Watson című sorozat szerda esténként látható a képernyőn. Én csak az első rész néztem meg, de azt kell, hogy mondjam nem rossz. Maga az alapötlet már eleve szimpatikus volt. Watson, mint nő. Egy Sherlock Holmes nevet viselő alak, mint exdrogos, aki nem mellesleg tökéletes megfigyelőképességével bűntényeket old meg + egy kis infatilizmus. Hmm. Érdekesen hangzik!

Na,  egyébként egész véletlenül kapcsoltam oda, de ha már pont az elejét kaptam el, akkor végignézem már, gondoltam magamban. 
Először is tévedés, ne essék: semmi köze az igazi Sherlock Holmeshoz és Dr. Watsonhoz. Eltekintve persze, hogy ugyanaz a neve Holmesnak és Lucy Liu történetesen egy doktor(nő). Ez így most hülyén hangzik, de tényleg kb abszolút semmi, de semmi köze nincs a névadókhoz. Totálisan más a felépítése, de nézzétek meg és megbizonyosodhattok magatok is!
Aki valami klasszikus, vidéki kúriás, nyomozgatós dologra számított, annak maximum a nyomozás élménye adatik meg. Merthogy a lényege a sorozatnak a bűntények megoldása, természetesen. 

Ez a sorozat sok hasonló kaliberű széria vonásainak összességéből áll, mint például a Psych vagy a Mentalista, CSI, Gyilkos elmék. Szóval megvan a fő irányvonal, de mégis egyfajta újítást is alkalmaz, hiszen ketten nyomozgatnak, ráadásul egy férfi és egy nő, nincs irodájuk, nem is ez a szakmájuk, gyakorlatilag túl sok közük nincs is ehhez, vagyis nem derül ki sok arról, hogy lenne. Inkább ezt mondanám.

Az első rész persze rengeteg kérdést eredményez. Hiszen in medias res kezdettel egyből belecsöppennek a főhősök az események tengerébe. Így negatívumként kissé kiforratlannak tűnik a kezdés, de reménykedjünk, hogy ez a továbbiakban szép lassan beérik és minden kitisztul előttünk. Példának okáért, mármint a kérdéseket illetően: 

• mióta rendelnek ki valakit egy exdrogos/alkoholista mellé 0-24-ben?
• ha valaki most jött a rehabról, mit keres a rendőrség közelében? 
• és egyáltalán, hogy szerezte azt a melót?
• mit akar Lucy Liu?
• miért kell mindent az okostelefonnal mutatni?(jó, tudom ez oltári menő, de hagyjuk már...)
• honnan a fenéből tud meg mindenfélét Sherlock szinte nulla kutatással?

Szóval, azért kellenek azok a válaszok! De alapjába véve szerintem korrekt kis sorozat lesz ebből. A jófajta humor előjelei látszanak. Csipkelődés. Élcelődés. Csavaros megoldású bűnügyek. Fogadjunk, lesz egy szerelmi szála is. És végre egy olyan sorozat, ahol a vér és társai, meg a brutalitás nem kap nagy hangsúlyt.

Jó, gyerekek azért üzenném, hogy a Psych-t sose fogjátok lenyomni! PSYCH RULZ!

Something borrowed

avagy szerelem kölcsönbe. Azt hiszem ez a magyar címe.

Íme egy keserédes romantikus filmvígjáték. Végre nem az a tipikus amerikai nyáltenger, ami mint mindig happy end-del záródik. Jó, végülis a főszereplő SPOILER 

összejön élete párjával, de valahogy a levegőben mégis ottmarad a keserű utóíz. Senki se igazán, felhőtlenül boldog. És lássuk be így van ez rendjén. Az élet nem mindig csupa boldogság és öröm.

Először azt hittem egy amolyan romkom filmmel van dolgom, de mégis végignéztem. Azt kell, hogy mondjam: jóféle. Igaz, hogy én végig Ethan-nek (John Krasinski, aki amúgy Emily Blunt párja és nagyon aranyosak együtt) szurkoltam ,de jól érezhető, hogy a gyártók egyáltalán nem tolták el abba az irányba a cselekményt. Sőt, szerintem csak úgy mellékesen, hogy azért mégis legyen benne valamilyen amerikai "csavar" hozták be a legjobb barát-szerelem témát, amit egyébként iszonyú bénán oldottak meg, vagyis "oldottak meg". Dex, a szépfiú pedig nem egy  férfi a talpán, valljuk be. Hiszen képtelen döntést hozni a film egész végéig SE és inkább játszik Ginnifer Goodwin érzelmeivel és totál átvágja a menyasszonya fejét, mintsem cselekedne. Szóval, hogy úgy mondjam egy beszari alak. Vagy épp ettől igazi férfi? Én nem tudom.

Szóval, mint mondottam volt: egy tipikus lovestory lehetne. DE! Hál'Istennek megtoldották ezt a maszlagot egy jó adag realizmussal és kesernyés szájízzel. Így a végén mégse úgy megyünk aludni, hogy na megint mindenki boldogan élt, amíg meg nem halt.

Kate Hudson-t imádják ezek a filmek. Remekül hozza a karaktereit, és szerintem jó is áll neki. Ha jól sejtem, a forgatáskor már terhes lehetett, mivel minden egyes szerelésében próbálták rejtegetni a kerekedő pocakját. De még így is elvállalta, és ugyebár nem túl megerőltető szerep, azért mégis csak Kate Hudson, a romantikus vígjátékok királynője.

Habár a poénok elég bénácskákra sikerültek, azért voltak jó pillanatok is, mint például Ethan és a "rajongója" vagy a tollaslabda-mérkőzés. Egy esős délutánra ajánlom a filmet mindenképpen!

Film: 3, annak ellenére, hogy nem igazi happy end, azért eléggé kiszámítható 
Szereplők: 4, mert Dex...most komoly?
Sztori: 3
DVD: inkább kölcsönzőből egyszer vegyétek ki